Az energiatárolás kapcsán fontos megjegyezni, hogy mivel a villamosenergia-ipar is folyamatosan változik, mindazon körülmények, amelyek jelenleg kifejezetten vonzóvá tesznek egy technológiát, a jövő szabályozási környezetében már nem feltétlenül bizonyulnak ugyanilyen erősen megbízhatónak.
A Tiszta Energiacsomagnak, különösen a módosított villamos energia rendelet és –irányelv bevezetésének egyik fő üzenete, hogy a megújuló energiák gyakorlatilag korlátok nélküli támogatása a múlté. Ezért szükséges 2024-ig bezárólag a háztartási méretű kiserőműveknél a szaldóelszámolás kivezetése, vagy éppen az érdemi verseny nélkül üzemelő támogatási rendszerek kivezetése.
A power-to-gas és a megújuló alapú hidrogén termelése szempontjából a legfontosabb ugyanakkor, hogy immáron minden egyes piaci szereplő felelős az általa a rendszerben okozott kiegyenlítetlenségekért. A megújuló termelők esetében pedig egyre kisebb beépített kapacitások esetében engedélyezett csak az elsőbbségi alapú teherelosztás.
Ezáltal olyan helyzet alakulhat ki, hogy a negatív energiaárak elkerülése céljából a hidrogént előállító vízbontó berendezések relatíve alacsony áron képesek lehetnek átvenni a hidrogén előállítására, a vízbontásra használt energiát, amely pozitív hatással lehet a villamosenergia-termelőkre, mert a negatív ártüskék eltűnhetnek.
Emellett olyan hibrid erőművek jöhetnek létre, ahol a megújuló kapacitásokat tárolókkal kombinálják, bár ezek mérete a rendszer egyenetlenségeit nem képes teljes mértékben kiegyenlíteni, mert több 100 MW tárolási szükséglet is megjelenhet 2030-ra.
A hibrid erőművek által egyenletesebb ütemben juttathatják a hálózatra a villamos energiát a termelők, de ezt ki kell egészíteni egy felhasználó oldali komolyabb fogyasztói potenciállal is, melynek betöltésére a vízbontó berendezések alkalmasak lehetnek.
Tehát az 1-2 óra hosszan alkalmazható akkumulátoros tárolók és a hosszabb időtávra alkalmas hidrogén előállító-tároló technológiák együtt jelenthetnek megoldást.
Ugyanakkor pontosan a módosított irányelv teszi jogilag is igazoltan lehetővé, hogy a vízbontás útján történő hidrogén-előállítás energiatárolási megoldásként hasznosítható legyen a villamosenergia-iparban, amelyet azonban a magyar szabályozás egyelőre nem követ le.
Az energiatárolás új definíciója az irányelv szerint: „Energiatárolás: a villamosenergia-rendszerben a villamos energia végső felhasználásának elhalasztása a termelésnél későbbi időpontra, vagy átalakítása tárolható formájú energiává, az ilyen energia tárolása, valamint az ilyen energia ezt követő villamos energiává való visszaalakítása vagy más energiahordozóként történő felhasználása”.
Bár a hidrogén vagy a metanizáció útján előállított szintetikus földgáz nincs említve a definícióban, de a „más energiahordozóként történő felhasználása” passzus kifejezetten a power-to-gas rendszereknek kedvez.
Ez azt jelenti, hogy nem feltétlenül kell villamosenergiává visszaalakítani az eltárolt energiát, hanem az más területeken is felhasználható. Ez a koncepció szakít a magyar villamosenergia törvény (2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról) villamosenergia-tárolás definíciójának power-to-power szemléletével. A jelenlegi magyar szabályozás értelmében a vízbontó berendezések üzemeltetését megújuló hidrogén előállítására nem ismeri el, mint energiatárolási tevékenység.

Kezeletlen marad az energiatároló berendezések egyik legfontosabb problémája, miszerint a hol termelőként, hol felhasználóként viselkedő egységek után a végső fogyasztók kétszeresen fizetnek rendszerhasználati díjat – egyszer amíg a megtermelt energia a tárolóba kerül, másodszor amikor a tárolóból a fogyasztóhoz -, ami így rontja e technológiák versenyképességét egyéb bevett, már piacon lévő technológiákkal szemben, különösen a szabályozási és kapacitáspiacokon.
A legtöbb országban a termelő egységeknek nem szükséges rendszerhasználati díjat fizetnie, Magyarország ebből a szempontból a kisebbséget képviselő országok sorát bővíti. A magyar szabályozás értelmében amikor egy tároló berendezés villamos energiát táplál be a hálózatba, akkor erőműként viselkedik, ha pedig éppen betárol, akkor felhasználóként működik, így pedig a rendszerhasználati díjakat is eszerint állapítják meg.
Hálózati engedélyesek csakis speciális esetekben birtokolhatnak és üzemeltethetnek energiatároló berendezéseket, ez a szétválasztási szabályként ismert követelmény az európai villamosenergia-szektorban. Az energiatárolás definíciójának magyarországi jogharmonizációjával ez a vízbontás útján történő hidrogén-előállításra is ki fog terjedni, tehát a hálózati engedélyesek várhatóan power-to-gas üzemeket nem birtokolhatnak és üzemeltethetnek majd.
A módosított villamos energia irányelv alapján: fő szabályként a TSO-k, vagy DSO-k nem tulajdonolhatnak, hozhatnak létre, irányíthatnak vagy üzemeltethetnek (kereskedelmi célú) energiatároló létesítményeket.
A jelenleg hatályos magyarországi szabályozás szerint a DSO-k létesíthetnek 0,5 MW-nál nem nagyobb villamosenergia-tárolót (VET 33/C).
Azonban ez az irányelv jogharmonizációja során várhatóan módosul és összhangba kerül az irányelvi elvárásokkal. Magyarországon tevékenységi és számviteli szétválasztási szabályok szempontjából (VET 100-105. §) jelenleg nem megkülönböztetett a tárolási tevékenység, így az általános szabályok az irányadók, vagyis a TSO/DSO tevékenységtől el kell különülniük (kivéve a DSO 0,5 MW-nál nem nagyobb tárolója).
A villamosenergia-rendszer összes érintettje szempontjából előnyös, ha ezen berendezéseket nem üzemeltetnek természetes monopolhelyzetben lévő szereplők, mivel így sokkal inkább érvényesülnek a versenyből fakadó előnyök, amely minden rendszerhasználó számára a leghatékonyabb megoldást nyújtja.
Másrészről, a villamosenergia-rendszerek fejlődésével olyan új piaci szereplők is megjelennek, amelyek akár több másik szereplő szabályozási képességét kombináltan értékesítik a rendszerirányító vagy később az elosztói engedélyesek számára. Amennyiben a hálózati engedélyesek tulajdonolhatnának energiatároló berendezéseket, a független aggregátorok portfóliójából értékes elemek hiányoznának, ami így megnehezítené az ilyen újfajta és innovatív tevékenységek ellátását.
Forrás: Hidrogén Fehér könyv, Fotó: pixabay

